Hőszigetelés
Energiamegtakarítás Hőszigetelő rendszerrel - polisztirol
Napjainkban egy átlagcsalád legmegterhelőbb és legnagyobb kiadása a fűtési költség. A folyamatosan emelkedő energiaárak, a szűkös családi kasszák mind azt diktálják, hogy a fűtési költségeket csökkentsük, tehát HŐSZIGETELJÜNK. Mindezt úgy, hogy az eljárás megfizethető legyen! Ennek tükrében kínáljuk azt az utólagos hőszigetelési rendszert, amellyel a fűtési költségek akár 30 - 50 % al is csökkenthetők! További előnye a rendszernek hogy szakszerű kivitelezés esetén megszűnik a sarkok vizesedése, penészesedése is!
A rendszer felépítése:
A rendszer alapeleme a polisztirol hőszigetelő lap. A hőszigetelő lapok 1-12 cm vastagságban 50 x 100 cm méretű táblákban kerülnek forgalomba. A hőszigetelésre használt polisztirol anyag tulajdonságai az idő múlásával nem változnak (tehát nem zsugorodik, nem rothad és nem is korhad.)
Az eljárás rövid ismertetése:
A polisztirol lapokat közvetlenül a falazatra szorosan egymás mellé kell ragasztani úgy, hogy az illesztések között ne legyen ragasztó (hőhíd elkerülése végett!). Ezt követően m2 -ként 6 dűbellel erősítjük a rendszert a falfelülethez. A homlokzat lehet vakolt, vakolatlan, tehát a rendszer alkalmazható régi épületek felújításánál és újak építésekor is. A ragasztó por alakban kerül forgalomba és víz hozzáadásával lesz felhasználásra kész. (itt fontosnak tartjuk megemlíteni, azt hogy a forgalomban kapható csemperagasztók nem alkalmasak sem a lapok felragasztására sem az üvegszövet háló beágyazására. A csemperagasztóval felhordott felületek 1 - 2 éven belül berepedeznek, majd leválnak a falról!!!)
Ezután következik az üvegszövet háló beágyazása, amelyhez ragasztó tapaszt használunk. Fontos, hogy az üvegszövet hálót mindig 10 cm átfedéssel ágyazzuk be, mivel így elkerülhetők a dilatáció okozta repedések.
Ha az így elkészített felület külső rétege megszilárdul, már csak a kiválasztott színező vakolatot kell a homlokzatra felhordani és kész az épület utólagos hőszigetelése. Sokan csak a rendszer fűtés-költségcsökkentő tulajdonságára gondolnak, ám nyáron a nagy kánikulában is szigetel a rendszer. Az épület falai nem melegszenek át, a lakás belseje kellemesen hűvös marad. Hozzáértő kivitelezés esetén nem kell tartanunk sem rágcsálók sem bogarak károkozásától.
Íme néhány példa a különböző falak hőátbocsátási tényezőjének (k) alakulására polisztirol lap szigetelés esetén:
A magyarországi lakóépületek jelentős része a XX. század második felében épült. Az akkori szabályozások és a rendelkezésre álló építőanyagok nem tették lehetővé, hogy az épületek energiatakarékossági szempontokat is figyelembe véve épüljenek.
Az elmúlt másfél évtizedben az építési előírások jelentős változásokon mentek át, ezért a korábbi minőség korszerűsítésre szorul.
A homlokzatszigetelés alapjai
Az épületek külső falainak hőszigetelése egyre inkább előtérbe kerül mind az új építésű épületek tervezése, mind a felújítások során. Ennek alapvető oka az energiaköltségek folyamatos emelkedése, illetve az, hogy az új energetikai rendeletben megfogalmazott követelményértékek a határoló szerkezetek hőátbocsátása szempontjából jóval szigorúbbak az eddig ismert és alkalmazott szabályoknál. A külső falak hőszigetelését leggyakrabban homlokzati hőszigetelő rendszerrel oldják meg.
Beszéljünk őszintén!
Ha példaként egy B30 típusú falazó elemből épült átlagos méretű családi házat vizsgálunk meg, amelynek nincs homlokzati hőszigetelése, akkor megállapíthatjuk, hogy a tulajdonos évente kb. 40.000 forintot költ az utca fűtésére!
A jelenlegi előírás szerint, amely 2006 óta van érvényben, a külső falszerkezetre vonatkozó hőátbocsátási tényező értéke (U) 0,45 W/m²K. A most érvényben lévő követelmények azonban rövid időn belül felzárkóznak majd az európai normákhoz, melyek szerint a legmagasabb érték 0,30 W/m²K.
A táblázatból jól látható, hogy a plusz hőszigetelés igen rövid idő - 3-4 év - alatt megtérül! Egy jó minőségű anyagokból, jól kivitelezett homlokzati hőszigetelő rendszer 25-30 évig is szolgálja a ház lakóit.
És még valami...
Magyarország teljes energiafelhasználásának közel 25 százalékát fűtésre fordítjuk. Közös érdekünk tehát, hogy épületeink kellő mértékű hőszigetelésével csökkentsük energiafelhasználásunkat és a káros anyagok légtérbe való jutását, mert ezzel hozzájárulunk környezetünk megóvásához. Az átgondolt cselekvés nem csupán gazdasági kérdés, a vastag hőszigeteléssel a következő nemzedékek javára fektetünk be.
A hőszigetelő rendszerek alkalmazása számos előnnyel jár:
a falazatok hőszigetelése optimálisan javítható, a magas értékű szigetelés a fűtési költségek jelentős mértékű megtakarítását eredményezi, az épületek belső klímája kedvezően változik, télen melegebb, nyáron hűvösebb lesz, megszűnnek az oly gyakori épületfizikai károsodásokhoz (pl. páralecsapódás, penészesedés) vezető okok.
A szigetelés vastagságának növelésével a fenti előnyök - különösen a fűtési költségek csökkenése - mérhetően, egyre jelentősebben jelentkeznek.
Ingyenes szaktanácsadás akár a helyszínen is : 06-30/289-0785
